magyar, angol, informatika, földrajz, történelem, érettségi, központi felvételi, matematika, könyvesbolt, felvételi tudnivalók

Akit az idén nem vettek fel, az újragondolja a tanulással, munkával kapcsolatos terveit. Akár újra meg akarja valaki próbálni a felvételit, akár lemond róla, idén ősztől az egyik lehetőség a szakmaszerzés.

Az OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium 2008. szeptembertől induló, államilag elismert szakképesítő tanfolyamokat kínál érettségivel rendelkező fiatok számára. Iskolarendszerű képzéseket hirdet Budapesten és Esztergomban, gazdasági, idegenforgalmi-vendéglátó, kereskedelmi, informatikai, szolgáltatási és egészségügyi-szociális területen. (Pl. gyógyszertári asszisztens, reklámszervező szakmenedzser, idegenvezető, webmester, és még 20 másik szakma.) Tanulóink diákigazolványt kapnak.

Az OKTÁV Zrt pedig iskolarendszeren kívüli, felnőttképző tanfolyamokat hirdet, melyeket akár munka mellett is lehet látogatni, hisz az órák délutánonként és hétvégénként vannak. Az OKTÁV Zrt-nél a kozmetikustól a magánnyomozón át a biztosítás-közvetítőig több, mint 200 féle szakmát lehet megtanulni. Néhány példa a legnépszerűbbek közül: pénzügyi-számviteli ügyintéző, általános rendszergazda, gyógymasszőr, logisztikai ügyintéző, videofilm-készítő, kereskedő-boltvezető, multimédia-fejlesztő, fizioterápiás asszisztens, hangmester, ingatlanközvetítő. Az OKTÁV ECDL vizsgaközpont, a megszerzett szakképesítésekhez pedig angol vagy német nyelvű Europass bizonyítvány-kiegészítő igényelhető.

Budapesten mind az iskolai, mind a felnőttképzés a tömegközlekedéssel sok irányból, jól megközelíthető Gizella úti épületben zajlik. Esztergom-kertvárosban pedig a környék legnagyobb képzőközpontjaként működik egymás mellett az iskola és a felnőttképzési központ. Mindkét helyszínen jól felszerelt tantermek, számítástechnikai termek és kozmetikai tanműhely várja a tanulókat.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) az elmúlt évek alatt Magyarország lakosság több mint 3%-ának segített abban, hogy megtanulja a számítógépet készségszinten használni és ismereteit az egységes Európai Számítógép-használói Jogosítvánnyal (ECDL) is igazolni tudja.

Néhány évvel ezelőtt „A tudatlanság ára” címmel készített felmérést a milánói Bocconi Egyetem. A felmérést hazai viszonyokra adaptálva az NJSZT is elvégezte. Az eredmény: Magyarországon meghaladja a 265 milliárd forintot az a veszteség, amely abból adódik, hogy a számítógép felhasználók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Hetente 2 óra 51 percet rabol el minden munkavállaló életéből a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldása. Az ECDL képzéssel elérhető hatékonyságnövekedés révén munkavállalónként évente 126 ezer forint takarítható meg.

Azért, hogy az iskolapadból frissen kikerülők a munkaerő-piacon is megállják a helyüket, azaz informatikai írástudók legyenek, hazánkban az informatikai érettségi feladatsor ellenőrzött módon magában foglalja az ECDL követelményrendszerét. Így, aki jelesre érettségizik, további vizsga nélkül igényelheti a 140 országban (el)ismert számítógép-használói bizonyítványt, az ECDL-t, amely így biztonságot jelent a munkáltató számára is.
Ugyancsak épít az ECDL-re az új, moduláris OKJ is: a számítógép-használatot is megkövetelő szakmák esetében az ECDL része a szakmai és vizsgakövetelményeknek, éppen ezért a szakmai képzések esetén is megvalósulhatott az átjárhatóság.

Az NJSZT információs társadalomért érzett szakmai felelősségvállalását és tenni akarását bizonyítja mindemellett, hogy már az Európai Unió által 2008-ra meghirdetett e-Befogadás éve előtt, 2007 elején meghirdette a Digitális Esélyegyenlőség (DE!) országos programot, amelynek célja megegyezik az európai célkitűzésekkel. Ebben az ECDL-en túl elindulhatott többek között az internetes ügyintézéshez szükséges alapismereteket széles körben átadó „E-kormányzati szolgáltatások, e-ügyintézés” egynapos kurzus is (immár országos lefedettséggel), illetve a „háLÓRA magyar!” program, amely elsősorban az idősebb korosztály és a hátrányos helyzetűek bevonását célozza. A DE! program egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy 3 éven belül hazánk lakosságának 6-8%-a váljon teljes körűen informatikai írástudóvá (ECDL), illetve legalább egy millióan tanuljanak meg biztonsággal eligazodni a világhálón. Kiemelt fontosságú továbbá az eVITA Nemzeti Technológiai Platform – szintén az NJSZT irányításával – amely az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök kutatás-fejlesztésére, és széles körben történő terjesztésére irányul.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a kertészeti valamint a szőlészeti-borászati oktatás és kutatás több évtizedes hagyományokra tekint vissza. Az 1962-ben kezdődött képzés napjainkban a Kertészmérnöki szakban bontakozik ki. Hazánk mezőgazdaságában a kertészeti ágazat helyzete meghatározó, szakszerű termesztés-technológia alkalmazása esetén más mezőgazdasági ágazatokhoz képest egységnyi területről nagyobb jövedelem realizálható. A kertészeti ágazaton belül meghatározó a szőlőtermesztés és a borászat, a gyümölcstermesztés, a dísznövénytermesztés és parképítés valamint a zöldségtermesztés. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán több évtizedes hagyománya van a kertészeti felsőfokú szakemberképzésnek. A hallgatók olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert, amelyet a végzést követően a kertészeti tevékenységgel foglalkozó családi gazdaságokban, illetve társas vállalkozásokban, irányító szakemberként is alkalmazni tudnak.

A főiskola ennek megfelelően megteremtette az elméleti és gyakorlati képzés teljes körű feltételrendszerét. A folyamatos fejlesztés eredményeként olyan infrastrukturális háttérrel rendelkezünk, amely a következő évtizedek követelményeinek is megfelel. A naprakész elméleti képzés mellett biztosított a gyakorlati háttér is - hangsúlyozta Dr. Barócsi Zsoltán adjunktus, főborász. A szakmai ismeretek elsajátítását segíti a 2000 m2 hidrokultúrás növényház, az intézményhez tartozó erdőtelki arborétum, a 36 hektár szőlőültetvény, a 6 ha termő gyümölcsültetvény, a, legkorszerűbb borászati műveleteket biztosító 2500 hl tárolókapacitású borászati üzem, a hozzá tartozó palackozó gépsorral. A felsorolt gyakorlati helyeken a hallgatók aktív részt vállalnak a különböző munkafolyamatok időszerű és szakszerű elvégzésében. A Kertészeti Tanszék több nyugat-európai felsőfokú intézménnyel - közöttük a drezdai főiskolával, a Göteborgi Egyetemmel, a franciaországi Montpellier-i agrárfőiskolával - kapcsolatban áll, amelyek lehetővé teszik a hallgatók külföldön történő gyakorlatszerzését.

Rendelet által meghatározott, de felsőoktatási intézmények által kivitelezett esélyegyenlőség

Többletpontokra jogosultak a 2008. évi felsőoktatási felvételi eljárás során is a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő jelentkezők. A felvételt követően azonban a felsőoktatási intézmények saját maguk felelősek az esélyegyenlőség további biztosításáért, mely iránti elkötelezettség erősen változó. Kiemelkedő példáként szolgál a Károly Róbert Főiskola gyakorlata, mely útiköltség térítéssel, speciális tanulást segítő eszközökkel, korrepetálással és sajátosan kialakított kollégiumi szobákkal segíti a rászoruló diákok tanulmányi előremenetelét. Míg az esélyegyenlőséget biztosítani kívánó kormányrendelet pontos szabályokat állít fel a felvételi eljárással kapcsolatban, a sikeres felvételt követően mindössze egy minisztérium által indított mentorprogram segíti a rászoruló hallgatókat a beilleszkedésben. Ami az egyéb támogató jellegű tevékenységeket, eszközöket illeti, az intézmények maguk dönthetik el, hogy milyen mennyiségű forrást áldoznak arra, hogy a pozitív megkülönböztetésre jogosultak tanulmányaikat és felsőoktatási intézményekben eltöltött éveiket minél gördülékenyebben tölthessék. Amint Helgertné Dr. Szabó Ilona, a Károly Róbert Főiskola oktatási-rektorhelyettese elmondta "a főiskola kötelességének érzi a hátrányos helyzetű diákok támogatását, mivel a diplomával elérhető jobb jövőkép minden tanulni vágyót megillet, családi körülményeitől illetve testi adottságaitól függetlenül. A segítségre szoruló diákok érvényesülését Esélyegyenlőségi Bizottságunk támogatja, mely folyamatos kapcsolatot tart fent a tanulókkal." A főiskola az állam által nyújtott normatív támogatás felhasználásával segíti a fogyatékossággal élő hallgatók iskolába járását (útiköltség térítéssel és személyi segítők biztosításával), támogatja a speciális jegyzetek előállítási költségeit, diktafonokat biztosít a halláskárosultaknak, korrepetálást a diszkalkuliásoknak. Intézményi beruházás keretében és pályázati támogatásból pedig speciális számítógépeket (nagyméretű monitor, braille írásos billentyűzet, felolvasóprogram, braille nyomtató) vásároltak a látás-problémával élő tanulók segítésére, míg a halláskárosult hallgatók speciális adó-vevő készüléket kaptak. Természetesen a fogyatékossághoz igazodó felkészítés és vizsgáztatás is biztosított, sőt szükség esetén nyelvvizsgamentességet is kaphat a sérült diák. Épületrekonstrukció keretében megvalósult a fizikai akadálymentesítés is: több lift és rámpa, valamint speciális mosdók és előadó termek kerültek kialakításra, míg a Károly Róbert Főiskolához tartozó diákhotel sajátosan kialakított szobái ideális lakhelyet biztosítanak a fogyatékkal élő hallgatóknak. A kisgyermekes hallgatókra is gondolt az intézmény: olyan baba-mama szobát hozott létre, melyet a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló kismamák és kísérőik térítésmentesen vehetnek igénybe, sőt szükség esetén gyermekfelügyelet is biztosított.

Még 10 nap áll az idén érettségiző, felvételiző diákok rendelkezésére, hogy jelentkezzenek az idén tavasszal, május 5. és június 27-e között lezajló érettségi vizsgákra.

A felvételi pontok számítása idén már az új pontszámítási rendszer szerint történik.

Könyveinkkel szeretnénk mi is hozzájárulni az érettségi vizsga és a felvételi sikerességéhez.

A plakát végzős középiskolásoknak nyújt hasznos és érdekes, közérdekű információkat. Célja, hogy a 11-12. osztályos diákokat, szüleiket valamint a tanárokat tájékoztassa a továbbtanulással, érettségivel kapcsolatos hírekről, lehetőségekről, intézményekről. 600 budapesti és vidéki iskolában terjesztjük, remélve, hogy így minél több diáknak és az oktatásban érintett felnőttnek segíthetünk az információkkal.

Múlt hétvégén, január 25-én és 26-án volt az idei központi felvételi tesztek megírásának az ideje. Sok középiskola ezzel a teszttel válogatja ki a jelentkezők közül a legjobbakat, a legügyesebbeket. 6 és 8 évfolyamos iskolák csak akkor tarthatnak felvételi vizsgát, ha az elmúlt 3 évben a túljelentkezés átlaga másfélszeres volt.

A magyar és a matematika feladatlapok megoldására is 45 perc állt a diákok rendelkezésére.

Érdekességként közöljük a központi felvételi feladatlapokat. A tesztek forrása az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja.

A korábbi évek mintájára készült feladatgyűjteményeinkről az általános iskolásoknak szóló könyveknél tájékozódhat. Tovább a könyvekhez »

Idén minden eddiginél nagyobb látogatottságot ért el a január 18-19-ei rendezvény: a szervező Educatio Kht. számításai szerint közel negyvenezren látogattak ki a 2000 óta megrendezésre kerülő oktatási szakkiállításra.

Számos felsőoktatási intézmény, köztük sok külföldi egyetem és főiskola várta a látogatókat. Volt, aki élő főzőműsort rendezett, mások teljes harci felszerelésbe öltözött katonákkal színesítették a kiállítást.

A látogatók többsége 17-20 éves fiatal volt, akik csoportosan, szüleikkel vagy tanáraikkal látogattak ki a SYMA Sport- és Rendezvényközpontba.

Sok kisdiák számára nehéz időszak következik: megkezdődött a központi felvételi eljárás folyamata. A középiskolák harmada írja elő a központi felvételin való részvételt.
Amennyiben ilyen intézménybe kívánnak felvételizni, a vizsgára december 7-ig kell jelentkezni. A felvételi vizsgán magyar nyelvi és matematikai feladatsort kell megoldani, melyre egyenként 45 perc áll a felvételizők rendelkezésére. A felvételi tesztekre a következő időpontokban kerül sor: A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokban 2008. január 25-én 14 órától, a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgáit a középiskolákban és a szakiskolákban 2008. január 26-án 10 órától, a pótló felvételi vizsgát 2008. január 31-én 14 órától írhatják a jelentkezők.
Pótló felvételi vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző alkalommal nekik fel nem róható ok (pl. orvos által igazolt betegség) miatt nem tudtak részt venni az írásbelin.Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet írásbeli vizsgát.

A Parlament döntése értelmében tandíjmentességben részesülhet intézményenként a legjobban teljesítő diákok 15%-a. Ezzel párhuzamosan azonban az ösztöndíj összege is csökken, mivel a tandíjból befolyó összeg egy részét ösztöndíjra kell költeniük az intézményeknek, és a tandíjmentességgel csökken a bejövő összeg nagysága. A kérdéses 15% meghatározása intézményenként változhat, de irányadóként központi elvek segítik a felsőoktatási intézményeket.